Pályázatok

 
Részletek >>

Elérhetőségek

Cím: 6932 Magyarcsanád,
Templom tér 1.

Tel.: +36-62/520-630

Fax: +36-62/520-631

Mobil: +36-20/411-19-01

bővebben >>

Ügyfélfogadás:

H 08:00-12:00; 12:30-16:00
K nincs ügyfélfogadás
Sz 08:00-12:00; 12:30-16:00
Cs 08:00-12:00
P 08:00-12:00

bővebben >>


 Magyarcsanádi Hírek >>

E-ügyintézés Portál >>

 DJP Pont >>

Egyéb információk

Orvosi Rendelő >>
Fő utca 39.
+36-62/611-010

Védőnői Szolgálat >>
Fő utca 39.
+36-62/261-896

Cédrus Gyógyszertár >>
Fő utca 39.
+36-62/672-096

Szociális Szolgáltatások >>
Fő utca 41.
+36-62/611-890

Gyermekjóléti Szolgálat >>
Templom tér 1.
+36-20/258-68-35

Általános Iskola >>
Templom tér 3.
+36-62/261-809

Óvoda >>
Petőfi utca 18.
+36-20/335-33-03

Művelődési ház >>
Fő utca 54.
+36-62/611-001

Főzőkonyha-ebédlő >>
Fő utca 41.
+36-62/611-733

Posta >>
Fő utca 38.
+36-62/261-808

3A Takarékszövetkezet >>
Apátfalva, Hunyadi M. u 18.
+36-62/260-005
 

Lázár János ogy.
képviselő honlapja >>

Nevezetességek

Magyarcsanád templomai

A műemléki védelmet élvező román ortodox templom a legrégibb magyarcsanádi épület. A görögkeleti szerbeknek a 18. század első felében volt már földből épített templomuk, amelyet az 1757-ben történt betelepüléskor a románok is használtak. 1774-ből Ioan Lakatus szerb és Adam Hidisan román pap neve ismert. Egyik héten szerb másikon román liturgia szerint tartották az Istentiszteletet.

 

A mai román ortodox templomot 1808-ban a két ortodox felekezet közösen építette, de a költségek nagyobb részét a szerbek állták. Jézus Krisztus menybemenetelének tiszteletére szentelték föl. Az egyik oldalbejáratot a szerbek, a másikat a románok használták. A nők a templom előcsarnokában álltak. A templom külső oldalán helyezték el 1816-ban az építést bőkezű adománnyal segítő Jesity Stefán szerb föliratú sírkövét. A község szerb és román lakói között 1840-ben romlott meg a viszony. Olyan nagyfokú feszültség támadt közöttük, hogy némelyek a makói görög katolikus templomba kezdtek átjárni. 1878-ban váltak külön. A szegedi bíróság a románságnak ítélte a templomot, kárpótlásul 12.500 forintot kellett a szerb templom építésére fizetniük. 1880-tól román ortodox templomként működött. A templombelsőben az ószláv nyelvű föliratokat a románok lefestették.

 

A szabadon álló egyhajós templom későbarokk stílusban épült. A főhomlokzat dinamikus hatású, amelyet a középrizalit páros pilaszterei, szobafülkéi, órapárkány, a toronysisak változatos rajzolata jól kifejez. A koronázópárkány és a torony övpárkánya igen hangsúlyos. A timpanon már klasszicista elemként jelzi, hogy átmeneti korban épült a templom. A kelet-nyugati tájolás miatt a főútvonal a templom oldalfrontja mellett halad, ezért a tervező különös gonddal, tetszetősen alkotta meg az oldalhomlokzatot; jó ritmusúvá teszi az öt ablak (ebből a kórusnál lévő vakablak) bélletes ívsora és a pilaszterek rendje. A nyolcszög három oldalával záruló szentély keskenyebb a hajónál. A födém négyszakaszos csehüveg boltozatú. A bejárat felöl háromíves boltozott karzat épült. A templomhajót az oltártól elválasztó ikonosztásziont Arsa Teodorovici ikonfestő készítette. Az alsó képsoron Krisztus, Keresztelő Szent János és Istenszülő; a középsőn a tizenkét nagyünnep, a felsőn az apostolok ikonjai helyezkednek el. A berendezés a templommal egyidős.

 

A szerb pravoszláv templom városképi jelentőségű. Az 1875-1880-ban épült templomot Szent György tiszteletére (ünnepe május 6.) szentelték föl. A templom építésére Ferenc Józseftől adóelengedést, a Vallás és Közoktatási Minisztérium vallási alapjából segélyt kértek.

 

Építési tervrajzok nem készültek, mintául a szomszédos, régi templomot vették alapul, de annál kisebb méretben építették föl. A méretcsökkentés miatt a főhomlokzati középrizalit sarkait csak egy-egy pilaszter zárja, az oldalhomlokzatot három ablak, egy vakablak sima bélletes ív pillérsora tagolja. Eredetileg mindkét oldalsó frontot ellátták ajtóval, jelenleg a délit használják, itt a férfiak, a főbejáraton az asszonyok járnak be.

 

A templom építője Mihajlov Janik aradi építőmester volt. Az ikonosztászion és a freskók Gyoka Putnik és fia Joca munkája, ez 1898-ra készült el. A hajó belsejében, az oldalkapu fölött márványtábla örökítette meg az adakozók és építők nevét. Kívül az egyik márványtábla az első világháborúban elesett szerbek neveit, a másik letelepedésük 290-ik évfordulóját örökíti meg. Szent Iván tiszteletére (június 24-én) a bejárati ajtóra koszorút helyeznek. A második világháború során, 1944. októberében a tetőszerkezet és a torony leégett. A templomot 1996-97-ben újították föl.

 

A református templom alapkövét 1911. április 8-án helyezték el a torony nyugati oldala alá okirattal és fémpénzekkel. A templomot neogótikus stílusban Kövecs Antal makói építőmester tervezte. A templomhajó elé középütt torony épült bélletes kapuval, fölötte rózsaablakkal, sarkain három szintet átfogó támpillérekkel; a középső szint vízszintes záródású ikerablakkal, legfölül a négy égtáj felé egy-egy zsalugáteres, csúcsíves ablakkal, a háromszögű oromfalon imitált toronyóra számlappal. A hajót kívül kéttagú támpillérek erősítik, közöttük három traktusban csúcsíves ikerablakok.

 

Alaprajzában nem követi a református templomépítési hagyományt; a hajóhoz észak felől olyan félköríves toldalék járul, mint a katolikus templomok szentélye, ez itt karzat funkciót tölt be, ehhez kelet felöl karzat följáróként egy toldalék csatlakozik, ami lehetne sekrestye is. A 18x10 méteres hajó belső falából enyhén kiemelkedő fapillérek tartják a rabitzból készült háromszakaszos román keresztboltozatot. A templom két végében kőmellvédes kórus van csúcsíves vakolat ívsorral. A templom berendezése 1912-ben készült. A keleti oldalon álló neogótikus szószék Kincses Sándor makói asztalosmester munkája. A kétmanuálos, tízváltozatú orgonát Barakovits János építette 1941-ben.

 

A legkésőbb a római katolikus templom épült. Magyarcsanád községben 1923-ban alakult az önálló római katolikus egyházközség. Híveinek száma 1922 és 1931 között 400-ról 917-re szaporodott, ez indokolta a templom építését.

 

A templom tervét dr. Pozsonyi Zoltán szegedi építészmérnök készítette, a kivitelezést Ábrahám Ferenc építőmester végezte. Alapkövét 1938. október 8-án dr. Csepregi Imre pápai prelátus, makói plébános helyezte el. A templomot 1939. szeptember 24-én Szent Gellért tiszteletére dr. Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. Az egyházközség 1941. szeptember 1-től önálló lelkészség lett. 1992-től Apátfalva filiája.

 

A rusztikus felületképzés archaizáló jelleget kölcsönöz az épületnek. Megjelenésének puritanizmusát az is fokozza, hogy a felületet nem klinker téglával, hanem közönséges fagyálló-, un. vastéglával burkolták. Az árkádos előépítmény, a templomhajó főhomlokzatának ablakai, azok íves egybefoglalása neoromán elemeként jelennek meg. A lépcsőzetes oromzatot díszítés nélkül kereszt zárja. A templomtesthez bal oldalt csatlakozó torony sima hasáb alakja egyszerűségével válik modern építménnyé. Az oldalhomlokzat lábazata, lizénái és az árchitráv nyers téglával falazottak, a faltükör vakolt.

 

A templombelső is hivalkodás nélküli. A szentély végfalán már nincs meg az eredeti főoltár, csak tabernákulum. Barth Ferenc több iparművészeti alkotása díszítette a templomot: Szent Margit mozaikképét 1944. január 23-án áldották meg; Szent Gellért vértanúhalálának 900. évfordulójára, 1946. szeptember 24-re színes üvegablakot készített Szent István, Szent Gellért és Szent Imre emlékére. A diadalív mozaikját szeme világát elveszítve felesége segítségével 1964. augusztus 20-ára valósította meg. Jámborné Balog Tünde (1938- ) makói festőművész 1968-ban a templom üvegablakait festette. A kilenc ablak közül az 1. az alfa, a 9. az omega; a többi hét ablak a teremtés hét napját szimbolizálja; a kórus három nagy ablaka Gábor, Mihály és Rafael főangyalokat ábrázolja.

 

Belül fugázott nyers téglalábazat fut körbe, ugyanilyen kivitelben a hajó ablakai között pillér és ívpillérsor tagolja a felületet; az így kialakított, vakolt faltükör bemélyített félköríves mezőjébe karcsú ikerablakokat helyeztek. Az oldalfalakon Jézus szíve, Lisieux-i Kis Szent Teréz, Mária és Szent Antal szobrok. A kórus alatt, a bejárattól jobbra W. J. Brenner Jézus képe, alatta fölirat: "Magyarcsanád templomának kegyeletes megemlékezésül áldozták a lengyel menekültek. 1939. X. 29." A szentségház fölött elhelyezett korpusz a szegedi Csillag börtön kápolnájából került ide 1955-ben. Az új templom falusi környezetben különösen modernek és merésznek hatott, de egyszerűségénél fogva megbarátkoztak vele.

 

Forrás: Szirbik Miklós Társaság füzetei 8. (Makó 1997) - Magyarcsanád tanulmányok Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató

 

Kun László kereszt

Az ún. Kun László kereszt a maga nemében egyedülálló nevezetessége Magyarcsanádnak. A hagyomány szerint Kun Lászlót Őscsanádon, vagyis a Maros túlsó oldalán temették el, tehát a mai elnevezésnek mondai értéke lehet.

 

Föltevésünk szerint inkább Dózsa parasztfölkelésével függhet össze a kereszt állítása. Itt, az egykori Belez község dombján állhatott a parasztvezér tábora, és Csáki Miklós püspök karóba húzatásának helyét jelölhették meg emlékkereszttel.

 

Belez a 16. században fele részben a csanádi püspök, fele részben a csanádi káptalan birtoka volt. A Luczai-családnak a kereszt környékén terült el a birtoka. A népmonda szerint a talaj bemunkálásakor a boronára vagy fogasra nehezékként mindig azt a kőkecskét használták, amelynek a helye időtlen idők óta a kőkereszt tövében volt. Egyik alkalommal véletlenül összetört, és rengeteg aranypénz gurult ki belőle. Így lettek gazdagok a Luczaiak, mert ebből vették a sok földet.

 

Egyes adatközlők szerint vezérsír van a kereszttel megjelölve. Mivel a szántáskor kerülgetni kellett, ezért a 19. század végén a földtulajdonos kiásta, de a bíró kötelezte régi helyére való visszaállítását. A kereszt ugyanis a katonai térképeken föl volt tüntetve.

 

1972 nyarán dr. Trogmayer Ottó szegedi múzeumigazgató a keresztnél hitelesítő ásatást végzett. Megállapította, hogy a kőtömb eredeti magassága 290 cm, ebből 120 cm esik a mai talajszint alá. A kereszt karjának fesztávolsága 95 cm. A kereszt környékét rablóásatással annyira földúlták, hogy nem lehetett megállapítani, volt-e mellette sírgödör.

 

Trogmayer Ottó a kereszt keletkezését a 16. század elejére tette. Hasonló típusú kőkereszt Közép-Európában nagy számban ismeretes. Anyaguk csaknem kivétel nélkül helyi eredetű, és mindig egyetlen darabból készültek. A formák igen változatosak, és szinte sosincs díszítve. A kőkereszt közelében 1975. őszén útépítés közben sírokra bukkantak.

 

(Forrás: Szirbik Miklós Társaság Füzetei 8. Magyarcsanádi tanulmányok - Makó 1997 Dr. Tóth Ferenc: Magyarcsanád építészeti emlékei.)

Légifotó

Légifotó

Kun kereszt

Kun kereszt

Római katolikus templom

Római katolikus templom

Református templom

Református templom

Román ortodox templom

Román ortodox templom

Szerb pravoszláv templom

Szerb pravoszláv templom

Címer

Címer

© 2015 Magyarcsanád Község Önkormányzata

vebe.hu