Pályázatok

Elérhetőségek

Községháza
 Cím:

6932 Magyarcsanád,
Templom tér 1.

 Tel.:

+36 62/520-630
+36 20/411-19-01

  Ügyfélfogadás
 H: 08:00-12:00; 12:30-16:00
 K: nincs ügyfélfogadás
 Sz: 08:00-12:00; 12:30-16:00
 Cs: 08:00-12:00
 P: 08:00-12:00
  Pénztár
 H: 08:00-15:00
 K: zárva
 Sz: 08:00-12:00
 Cs: zárva
 P: 08:00-12:00
 bővebben >>

Egyéb információk

Magyarcsanádi Hírek

E-Önkormányzat

Lazarjanos.hu

Kormányablak Busz

  

Orvosi rendelő >>
 Cím:

Fő utca 39.

 Tel.:

+36 62/611-010

Védőnői szolgálat >>
 Cím:

Fő utca 39.

 Tel.:

+36 62/261-896

Gyógyszertár >>
 Cím:

Fő utca 39.

 Tel.:

+36 62/672-096

Szociális Szolgáltatások >>
 Cím:

Fő utca 43.

 Tel.:

+36 62/611-890

Családsegítő >>
 Cím:

Templom tér 1.

 Tel.:

+36 70/796-93-61

Matüf Kft.  >>
 Cím:

Fő utca 43.

 Tel.:

+36 20/284-03-13

Főzőkonyha >>
 Cím:

Fő utca 43.

 Tel.:

+36 62/611-733

Művelődési Ház >>
 Cím:

Fő utca 54.

 Tel.:

+36 62/611-001

Általános Iskola >>
 Cím:

Templom tér 3.

 Tel.:

+36 62/261-809

Óvoda >>
 Cím:

Petőfi utca 18.

 Tel.:

+36 20/335-33-03

Magyar Posta Zrt. >>
 Cím:

Fő utca 38.

 Tel.:

+36 62/261-808

Takarékbank Zrt. >>
 Cím:

Apátfalva, Hunyadi u 18.

 Tel.:

+36 62/260-005

Település

Helytörténet

Magyarcsanádot először 1697-ben említik Uy Csanád néven. A törökök kiűzése után, 1700. július 9-én marosi határőrvidéket szerveztek, a bécsi haditanács szerb katonákat és családokat telepített le az Ó-Maros jobb partjára, a régi Apátfalva helyére. Területe egykor a Maros mindkét oldalán fekvő Csanád megye része volt.

 

Mária Terézia 1750. szeptember 20-án feloszlatta a szerb határőrséget, és a községet Csanád megyébe kebelezte be. A határőrség feloszlatása után a szerbek nagy része Oroszországba vándorolt, helyükre 1757-ben románok, majd magyarok települtek le. 1793-ban az aradi kincstári uradalom költöztette Újcsanádot mai helyére. A község sokat szenvedett az árvizektől, mai helyére részben ezért települt át. A falut a XIX. század végétől említik a történeti dokumentumok Magyarcsanádként, miután többször új elnevezést kapott történelme során. 1870-ig Kis-Csanád néven említik. 

 

A község pecsétje 1714-ből való, amely vízen evezős csónakot ábrázol, a túlsó parton őrbódéval. Körirata: "SIGILLUM COM. CSANADIENS 1714" (A község címerét az Önkormányzat az 1996-os Falunapon avatta föl, amely megegyezik az eredeti, 1714-es címerrel.)

 

Magyarcsanád község az ország Dél-Keleti részén, (Csongrád megye, Dél-Alföldi Régió) a Maros folyó jobb oldalán, a magyar-román határ mentén fekszik. Jellegzetes alföldi település széles utcákkal, földszintes, nagy telkes házakkal, szépen kialakított faluközponttal. Nemzetiségi település. Évszázadok óta élnek együtt békességben magyarok, románok, szerbek és cigányok.

 

A falut átszeli a 43-as nemzetközi főútvonal. A település vasúton is elérhető. A múlt század elején a községen haladt át a Szeged-Temesvár-i, valamint az Arad-Csanád-i vasúti és közúti közlekedés. A Maroson lévő vasúti hidat a trianoni békeszerződés után lebontották, a közúti híd a II. világháború idején felrobbant, mindkét híd pillérei azonban ma is stabilan állnak.

 

A négy templom - katolikus, református, román ortodox és szerb ortodox - különleges, festői megjelenítést kölcsönöz a falunak. A Maros folyó hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. A térség elsősorban apróvadban gazdag, amely remek vadászati lehetőséget nyújt.

 

Nevezetességek

Magyarcsanád templomai

A műemléki védelmet élvező román ortodox templom a legrégibb magyarcsanádi épület. A görögkeleti szerbeknek a 18. század első felében volt már földből épített templomuk, amelyet az 1757-ben történt betelepüléskor a románok is használtak. 1774-ből Ioan Lakatus szerb és Adam Hidisan román pap neve ismert. Egyik héten szerb másikon román liturgia szerint tartották az Istentiszteletet.

 

A mai román ortodox templomot 1808-ban a két ortodox felekezet közösen építette, de a költségek nagyobb részét a szerbek állták. Jézus Krisztus menybemenetelének tiszteletére szentelték föl. Az egyik oldalbejáratot a szerbek, a másikat a románok használták. A nők a templom előcsarnokában álltak. A templom külső oldalán helyezték el 1816-ban az építést bőkezű adománnyal segítő Jesity Stefán szerb föliratú sírkövét. A község szerb és román lakói között 1840-ben romlott meg a viszony. Olyan nagyfokú feszültség támadt közöttük, hogy némelyek a makói görög katolikus templomba kezdtek átjárni. 1878-ban váltak külön. A szegedi bíróság a románságnak ítélte a templomot, kárpótlásul 12.500 forintot kellett a szerb templom építésére fizetniük. 1880-tól román ortodox templomként működött. A templombelsőben az ószláv nyelvű föliratokat a románok lefestették.

 

A szabadon álló egyhajós templom későbarokk stílusban épült. A főhomlokzat dinamikus hatású, amelyet a középrizalit páros pilaszterei, szobafülkéi, órapárkány, a toronysisak változatos rajzolata jól kifejez. A koronázópárkány és a torony övpárkánya igen hangsúlyos. A timpanon már klasszicista elemként jelzi, hogy átmeneti korban épült a templom. A kelet-nyugati tájolás miatt a főútvonal a templom oldalfrontja mellett halad, ezért a tervező különös gonddal, tetszetősen alkotta meg az oldalhomlokzatot; jó ritmusúvá teszi az öt ablak (ebből a kórusnál lévő vakablak) bélletes ívsora és a pilaszterek rendje. A nyolcszög három oldalával záruló szentély keskenyebb a hajónál. A födém négyszakaszos csehüveg boltozatú. A bejárat felöl háromíves boltozott karzat épült. A templomhajót az oltártól elválasztó ikonosztásziont Arsa Teodorovici ikonfestő készítette. Az alsó képsoron Krisztus, Keresztelő Szent János és Istenszülő; a középsőn a tizenkét nagyünnep, a felsőn az apostolok ikonjai helyezkednek el. A berendezés a templommal egyidős.

 

A szerb pravoszláv templom városképi jelentőségű. Az 1875-1880-ban épült templomot Szent György tiszteletére (ünnepe május 6.) szentelték föl. A templom építésére Ferenc Józseftől adóelengedést, a Vallás és Közoktatási Minisztérium vallási alapjából segélyt kértek.

 

Építési tervrajzok nem készültek, mintául a szomszédos, régi templomot vették alapul, de annál kisebb méretben építették föl. A méretcsökkentés miatt a főhomlokzati középrizalit sarkait csak egy-egy pilaszter zárja, az oldalhomlokzatot három ablak, egy vakablak sima bélletes ív pillérsora tagolja. Eredetileg mindkét oldalsó frontot ellátták ajtóval, jelenleg a délit használják, itt a férfiak, a főbejáraton az asszonyok járnak be.

 

A templom építője Mihajlov Janik aradi építőmester volt. Az ikonosztászion és a freskók Gyoka Putnik és fia Joca munkája, ez 1898-ra készült el. A hajó belsejében, az oldalkapu fölött márványtábla örökítette meg az adakozók és építők nevét. Kívül az egyik márványtábla az első világháborúban elesett szerbek neveit, a másik letelepedésük 290-ik évfordulóját örökíti meg. Szent Iván tiszteletére (június 24-én) a bejárati ajtóra koszorút helyeznek. A második világháború során, 1944. októberében a tetőszerkezet és a torony leégett. A templomot 1996-97-ben újították föl.

 

A református templom alapkövét 1911. április 8-án helyezték el a torony nyugati oldala alá okirattal és fémpénzekkel. A templomot neogótikus stílusban Kövecs Antal makói építőmester tervezte. A templomhajó elé középütt torony épült bélletes kapuval, fölötte rózsaablakkal, sarkain három szintet átfogó támpillérekkel; a középső szint vízszintes záródású ikerablakkal, legfölül a négy égtáj felé egy-egy zsalugáteres, csúcsíves ablakkal, a háromszögű oromfalon imitált toronyóra számlappal. A hajót kívül kéttagú támpillérek erősítik, közöttük három traktusban csúcsíves ikerablakok.

 

Alaprajzában nem követi a református templomépítési hagyományt; a hajóhoz észak felől olyan félköríves toldalék járul, mint a katolikus templomok szentélye, ez itt karzat funkciót tölt be, ehhez kelet felöl karzat följáróként egy toldalék csatlakozik, ami lehetne sekrestye is. A 18x10 méteres hajó belső falából enyhén kiemelkedő fapillérek tartják a rabitzból készült háromszakaszos román keresztboltozatot. A templom két végében kőmellvédes kórus van csúcsíves vakolat ívsorral. A templom berendezése 1912-ben készült. A keleti oldalon álló neogótikus szószék Kincses Sándor makói asztalosmester munkája. A kétmanuálos, tízváltozatú orgonát Barakovits János építette 1941-ben.

 

A legkésőbb a római katolikus templom épült. Magyarcsanád községben 1923-ban alakult az önálló római katolikus egyházközség. Híveinek száma 1922 és 1931 között 400-ról 917-re szaporodott, ez indokolta a templom építését.

 

A templom tervét dr. Pozsonyi Zoltán szegedi építészmérnök készítette, a kivitelezést Ábrahám Ferenc építőmester végezte. Alapkövét 1938. október 8-án dr. Csepregi Imre pápai prelátus, makói plébános helyezte el. A templomot 1939. szeptember 24-én Szent Gellért tiszteletére dr. Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. Az egyházközség 1941. szeptember 1-től önálló lelkészség lett. 1992-től Apátfalva filiája.

 

A rusztikus felületképzés archaizáló jelleget kölcsönöz az épületnek. Megjelenésének puritanizmusát az is fokozza, hogy a felületet nem klinker téglával, hanem közönséges fagyálló-, un. vastéglával burkolták. Az árkádos előépítmény, a templomhajó főhomlokzatának ablakai, azok íves egybefoglalása neoromán elemeként jelennek meg. A lépcsőzetes oromzatot díszítés nélkül kereszt zárja. A templomtesthez bal oldalt csatlakozó torony sima hasáb alakja egyszerűségével válik modern építménnyé. Az oldalhomlokzat lábazata, lizénái és az árchitráv nyers téglával falazottak, a faltükör vakolt.

 

A templombelső is hivalkodás nélküli. A szentély végfalán már nincs meg az eredeti főoltár, csak tabernákulum. Barth Ferenc több iparművészeti alkotása díszítette a templomot: Szent Margit mozaikképét 1944. január 23-án áldották meg; Szent Gellért vértanúhalálának 900. évfordulójára, 1946. szeptember 24-re színes üvegablakot készített Szent István, Szent Gellért és Szent Imre emlékére. A diadalív mozaikját szeme világát elveszítve felesége segítségével 1964. augusztus 20-ára valósította meg. Jámborné Balog Tünde (1938- ) makói festőművész 1968-ban a templom üvegablakait festette. A kilenc ablak közül az 1. az alfa, a 9. az omega; a többi hét ablak a teremtés hét napját szimbolizálja; a kórus három nagy ablaka Gábor, Mihály és Rafael főangyalokat ábrázolja.

 

Belül fugázott nyers téglalábazat fut körbe, ugyanilyen kivitelben a hajó ablakai között pillér és ívpillérsor tagolja a felületet; az így kialakított, vakolt faltükör bemélyített félköríves mezőjébe karcsú ikerablakokat helyeztek. Az oldalfalakon Jézus szíve, Lisieux-i Kis Szent Teréz, Mária és Szent Antal szobrok. A kórus alatt, a bejárattól jobbra W. J. Brenner Jézus képe, alatta fölirat: "Magyarcsanád templomának kegyeletes megemlékezésül áldozták a lengyel menekültek. 1939. X. 29." A szentségház fölött elhelyezett korpusz a szegedi Csillag börtön kápolnájából került ide 1955-ben. Az új templom falusi környezetben különösen modernek és merésznek hatott, de egyszerűségénél fogva megbarátkoztak vele.

 

Forrás: Szirbik Miklós Társaság füzetei 8. (Makó 1997) - Magyarcsanád tanulmányok Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató

 

Kun László kereszt

Az ún. Kun László kereszt a maga nemében egyedülálló nevezetessége Magyarcsanádnak. A hagyomány szerint Kun Lászlót Őscsanádon, vagyis a Maros túlsó oldalán temették el, tehát a mai elnevezésnek mondai értéke lehet.

 

Föltevésünk szerint inkább Dózsa parasztfölkelésével függhet össze a kereszt állítása. Itt, az egykori Belez község dombján állhatott a parasztvezér tábora, és Csáki Miklós püspök karóba húzatásának helyét jelölhették meg emlékkereszttel.

 

Belez a 16. században fele részben a csanádi püspök, fele részben a csanádi káptalan birtoka volt. A Luczai-családnak a kereszt környékén terült el a birtoka. A népmonda szerint a talaj bemunkálásakor a boronára vagy fogasra nehezékként mindig azt a kőkecskét használták, amelynek a helye időtlen idők óta a kőkereszt tövében volt. Egyik alkalommal véletlenül összetört, és rengeteg aranypénz gurult ki belőle. Így lettek gazdagok a Luczaiak, mert ebből vették a sok földet.

 

Egyes adatközlők szerint vezérsír van a kereszttel megjelölve. Mivel a szántáskor kerülgetni kellett, ezért a 19. század végén a földtulajdonos kiásta, de a bíró kötelezte régi helyére való visszaállítását. A kereszt ugyanis a katonai térképeken föl volt tüntetve.

 

1972 nyarán dr. Trogmayer Ottó szegedi múzeumigazgató a keresztnél hitelesítő ásatást végzett. Megállapította, hogy a kőtömb eredeti magassága 290 cm, ebből 120 cm esik a mai talajszint alá. A kereszt karjának fesztávolsága 95 cm. A kereszt környékét rablóásatással annyira földúlták, hogy nem lehetett megállapítani, volt-e mellette sírgödör.

 

Trogmayer Ottó a kereszt keletkezését a 16. század elejére tette. Hasonló típusú kőkereszt Közép-Európában nagy számban ismeretes. Anyaguk csaknem kivétel nélkül helyi eredetű, és mindig egyetlen darabból készültek. A formák igen változatosak, és szinte sosincs díszítve. A kőkereszt közelében 1975. őszén útépítés közben sírokra bukkantak.

 

Címer

(Forrás: Szirbik Miklós Társaság Füzetei 8. Magyarcsanádi tanulmányok - Makó 1997 Dr. Tóth Ferenc: Magyarcsanád építészeti emlékei.)

A címer alapja egy csúcsára állított pajzs, melyen látható egy vízen lebegő üres csónak evezőlapáttal. A háttérben a parton egy csúcsos tetejű épület egyszerűsített rajza található. A csónak és az épület az ősi vízi átkelőhelyet jelképezi. A címerpajzs színei: kék víz fekete hullámtarajokkal, a csónak, a part és az épület barna színűek, a háttér fehér.

 

A pajzs tetején a sisak - mint heraldikai szimbólum - szerepét egy a XVII-XVIII. században elterjedt süveg tölti be, mely barna színű, oldalán három toll (barna, fehér, kék). A pajzsot barna, fehér, kék színű motívumok veszik körül, melyek a heraldikában használatos sisakfoszlányt helyettesítik.

© 2015 Magyarcsanád Község Önkormányzata

vebe.hu